Oldalak

2011. február 6., vasárnap

1. Fejezet (Part 2.)

+18!!






Nikki hajnali telefonjától eltekintve egész jól aludtam. Teljesen be voltam zsongva, hogy végre hazajön és találkozhatok a kollégáival is! Egyszóval jó kedvem volt ami az utóbbi években nem nagyon mondható el rólam... Magamhoz képest hamar kikeltem az ágyból és bevágódtam a fürdőbe. Amíg engedtem a kádba a vizet megmostam a fogam.
A meleg víz irtó jól esett. Több mint fél óra áztatás után kiszálltam a vízből, felvettem egy laza ruhát itthonra és bementem a konyhába valami kaját csinálni. A szokásos müzlimnél maradtam -miután többször átkutattam a hűtőt és semmit sem találtam benne amit most szívesen megennék- amit szép nyugisan fogyasztottam el. Reggeli után leültem a fotelba, hogy elkezdjem írni az év végi dolgozatomat, amikor csengettek. Nagy nehezen felkeltem a fotelből, hogy felvegyem a telefont:



-Igen?-szóltam bele.
-Szia kicsim! Mike vagyok. Beengedsz?
-Persze! Gyere.
Teljesen felpörögtem. Itt van Mike! Gyorsan arrébb dobtam a gépet és berohantam a szobámba. Felvettem egy farmert és egy kék felsőt s mire kész lettem Mike kopogott. Rohantam ajtót nyitni neki.
Ott állt előttem teljes életnagyságban, azzal a mosollyal az arcán amit úgy imádok. Nem tudtam betelni vele. Egyből a nyakába ugrottam.
-Édes! Úgy hiányoztál!-oké tegnap is találkoztunk de tényleg hiányzott.
-Szia Em. Te is nekem de tegnap délután is átjöttem.-értetlenkedett
Tudom, hogy hülyén hangzik,hogy ennyire hiányolom mostanság de nem tehetek róla. Ha így folytatom a végén még sok lesz neki és elszalad mint egy riadt őzike. Oké ez elég abszurd de akkor is. Válasz helyett lábujjhegyre álltam és megcsókoltam. Természetesen viszonozta.
5 perc csókcsata után javasoltam, hogy menjünk be hisz még mindig az ajtóban álltunk. Miután megkínáltam kajával, leültem a kanapéra és most már tényleg nekiláttam a dolgozatnak.. Vagyis álltam volna ha Mike ki nem veszi a kezemből a gépet.
Értetlenül néztem rá. Most mi van? Odahajolt hozzám és elkezdte csókolgatni a nyakamat. Hogy őszinte legyek, egyáltalán nem volt ellenemre a dolog, de mivel még egy betűt sem gépeltem, lénytelen voltam eltolni magamtól. Vágytól izzó szemeit rám emelte Úgy nézett ki mint egy éhes vad. Ezen Mosolyognom kellet. Igenis imponált, hogy ennyire kíván mert én is őt, csak ez most nem fog menni. Ezt vele is közöltem és miután belenyugodott abba hogy most nem lesz semmi, lehuppant mellém -előtte még visszaadta a gépet- bekapcsolta a tv, én pedig szorgosan kezdtem gépelni a vizsgám anyagát.



Jó pár órával később:



Dühösen csaptam le a laptopom tetejét! Mike kíváncsian nézett fel a meccsről és nézett utánam míg én bevágtattam a konyhába valami kaja után kutatni. Teljesen belemásztam a hűtőbe.
Pár másodperc múlva két kar fonódott a derekam köré. Kihúzott a hűtőből és a fejét a vállamra hajtva kíváncsiskodott.
-Mi baj van?-megfordultam.
Még hogy mi baj van? Az, hogy ezalatt a pár óra alatt összesen fél oldalt gépeltem. Egyszóval semmit. Ennyire nem lehetek béna! Pedig úgy tűnik mégis.
-Semmi!-feleltem durcásan
Pedig nem rá kéne haragudnom hanem saját magamra.
-Persze. Semmi Akkor miért őrjöngsz mint valami vadmacska?
-Nem őrjöngök! Csak ideges vagyok mert sosem fogom megírni azt a nyavalyás dolgozatot. Ötletem sincs, hogy miről kéne írnom és holnapután már be kell adni. Ráadásul már két hete tudom, hogy meg kell írnom, de olyan hülye voltam, hogy idáig halasztottam. És Nikki is hívott az este, hogy...-folytattam volna ha nem hallgattat el a szájával.
Becsukta mögöttem a hűtő ajtaját és nekinyomott. Nyelve utat tőrt a számba. Teljesen elfeledtette velem a dolgozatot.
-Ha ennyire nincs ötleted majd én segítek!-suttogta a számba.
Azzal megfogta a csípőm, felemelt én pedig már autómatikusan a dereka köré fontam a lábaimat, hogy minél közelebb kerülhessek hozzá. Rátapadtam az ajkaira miközben elindult velem a nappali irányába.
Innentől kezdve szartam az egész dolgozatra.
Annyi ideig csókoltuk egymást, hogy csak arra eszméltem fel, hogy hanyatt dönt a kanapén és hogy a kék felsőm valahol a földön hever. Áttért a nyakam csókolgatására míg én az inggombjaival vívtam csatát. Rettenetesen kívántam. Miután sikerrel lekerült róla az ing, felkapott és bevitt a hálóba ahol kikapcsolta  a melltartóm és eldobta a szoba másik sarkába, majd mint aki jól végezte dolgát önelégült fejjel kezdte kényeztetni melleimet. Kéjesen felnyögtem, mikor hozzám dörgölőzött és éreztem hozzám simuló férfiasságát ami már eléggé domborodott a nadrágjában. Nyelvével szívni kezdte mellbimbóm és nálam itt volt az a bizonyos határ. Számat rátapasztottam ajkaira és az övét kezdtem kiszedni a nadrágjából. Mikor sikerült, hevesen rángattam le a róla a ruhadarabot. Miután megszabadítottuk egymást a fölösleges ruhadaraboktól és már semmi sem gátolt minket egymástól, elkezdett csókolgatni. A számtól egészen a legérzékenyebb pontomig haladt. Nyelve vad táncot járt bennem amitől egyre közelebb kerültem a csúcshoz. Mikor már nem bírtam sokáig megfogtam a vállát felrángattam magamhoz és megcsókoltam.
A hátára fordítottam ás lovagló ülésben ráültem. Elkezdtem csókokkal behinteni az egész felsőtestét, míg ő belemarkolt a fenekembe és nagyokat sóhajtozott.  Mikor elértem vágya középpontját megmarkoltam és elkezdtem kényeztetni ahogy az előbb ő kényeztetett engem. Először csak gyengéden, puszikkal hintettem be minden négyzetcentimétert de miután láttam rajta. hogy nem bírja sokáig tövig eltüntettem a számban. Addig folytattam míg a számba nem élvezett.
Kivettem a fiókból egy óvszert amit a fogammal téptem szét és miután ráhúztam nem is várva egy percet sem magamba vezettem. Őrületes tempót diktált. Sosem voltunk ennyire vadak egymással de ez pont így volt tökéletes.



Nem tudom meddig élvezkedtünk egymástársaságában -ugyanis teljesen elvesztettem az időérzékem- de már sötétedett mikor kimerülten feküdtünk egymás karjaiban.



Este olyan 10 körül



Rápillantva az órára teljesen elfogott a pánik. Lassan tíz óra és én még csak fél oldalt írtam.
Persze az elmúlt óra eseményeitől kissé megfeledkeztem a dolgozatról de nem annyira hogy eszembe ne jusson többet. Odafordultam a hanyatt fekvő Mike-hoz -aki a plafont tanulmányozta- és a karjaiba fészkeltem magam.
-Ugye tudod, hogy nagy bajban vagy?!-figyelmeztettem.
Ahelyett hogy az esszémet írtam volna inkább vele hemperegtem. Na nem mintha egy percet is bánnék. Persze hogy nem! De csak megpuszilta a homlokom. Értetlenül néztem rá.
-Azt hiszem vállalom a kockázatot!-mosolygott.
Viszonoztam mosolyát és hevesen rávetettem magam az ajkaira.
Újabb ágytorna után miután kicsit kipihentem magam kimásztam az alvó Mike mellől és felvéve az ingét leültem a fotelba és most már tényleg nekiláttam dolgozatom megírásának.



Rem tetszet
Csók: Amy









Mike